A bolygó egészsége a globális fenntarthatóság sikerén múlik. A globális fenntarthatóságot akkor lehet a legjobban megérteni, ha először megértjük, mit jelent a fenntarthatóság, mivel ez a fogalom a környezetre és annak erőforrásainak az ember által történő kiaknázására vonatkozik.
A fenntarthatóság alapvető szintjén csak a szükséges mennyiségű anyag felhasználásával kerülhető el a természeti erőforrások kimerülése. Ezzel biztosítható, hogy a természetes ökoszisztémák továbbra is virágozzanak anélkül, hogy a növények és állatok helyzete odáig fajulna, hogy nem tudnak normálisan élni, szaporodni.
A bolygó minden részének virágoznia kell, hogy mi, emberek is megfelelő környezetben élhessünk – sőt, egyáltalán életben maradhassunk. Végül is csak a bőséges biológiai sokféleség miatt létezünk, amely többek közt táplálékot, vizet és oxigént biztosít számunkra.
A globális fenntarthatóság biztosítja az élőlények számára azt a lehetőséget, hogy az egész bolygó együttműködik a természettel. Például a fák kivágása az Amazonas esőerdőjében nem csak a brazil ökoszisztémát változtatja meg, hanem hosszabb távon az egész bolygó életére hatással van.
Mivel az Amazonas fái szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, közreműködnek a globális hőmérséklet egyensúlyban tartásában, nem csak segítenek szabályozni Dél -Amerika időjárási viszonyait, valójában az egész bolygó éghajlatát szabályozzák.
Ugyan ez igaz a sarkvidékekre, ahol a jégmezőnek vannak hasonló szabályzó hatásai. Ami jelenleg is érzékelhető, az évszakok eltolódása, és az, hogy az időjárási rendszerek nyugat-kelet irányú vándorlása lelassul. A gleccserek már összezsugorodtak, az északi folyókon és a tavakon a jégfoltok felbomlanak, a növényi és állati élőhelyek magassági tagolódása eltolódott, a növények hamarabb virágzanak, hosszabb, intenzívebb hőhullámokat és szélsőséges időjárási körülményeket tapasztalunk.
Ezeket a folyamatokat a tudósok régebben jelezték, ma már az életünk részét képezik, számolunk velük, de ezek a hatások tovább erősödnek. A klímaváltozás okozta károk aránya évről évre növekszik a megtermelt javakhoz képest.
Tehát bár úgy tűnhet, hogy minden ország mindent megtehet, amit akar amikor természeti erőforrásairól, például fáiról, vízéről és állatairól van szó, a globális gondolkodás valójában legjobb módja annak, hogy a jövő generációja is boldoguljon.
Miért fontos a globális fenntarthatóság?
A legszembetűnőbb dolog, amit tanulhattunk a COVID-19 járványból az, hogy a Föld országai össze vannak kötve. A bolygó egyetlen sarka sem létezik önmagában, és ez igaz a fenntarthatóságra is. A természeti erőforrások védelme segít fenntartani a bolygót a jövő generációi számára mindenütt.
Az éghajlatváltozás számos ökoszisztémát és természeti erőforrást a végsőkig feszít, mivel szokatlan éghajlati mintákat eredményez. A problémák az északi irányba vándorló, erdei ökoszisztémákat érintő növényektől a súlyosabb aszályokig terjednek, amelyek csökkentik az élőhelyekhez – és az emberek fogyasztásához is – rendelkezésre álló vizet.
Ennek megkönnyítése érdekében az ENSZ már 17 fenntartható fejlődési célt jelölt ki. Ezek fő célja, hogy segítsenek a döntéshozóknak – mint a kormányzati szervek – a szegénység enyhítésével, az éghajlatváltozás mérséklésével és az egyenlőség javításával az irányt a bolygónk javát szolgáló célok felé terelni.
Számos cél olyan környezeti tényezőkre összpontosít, mint az éghajlat-politika, a víz alatti élet és a szárazföldi élet, míg mások a megfizethető és tiszta energia, valamint a tisztességes munka és a gazdasági növekedés, vagy a fenntartható gazdasági fejlődésre összpontosítanak.
A globális fenntarthatóság kulcsa annak biztosítása, hogy a gazdasági növekedéshez hasonló célok elérése oly módon történjen, hogy ne merítsék ki a világ természeti erőforrásait.
